Egy cég fejlődése érdekében millió ponton lehet folyamatokat kialakítani és optimalizálni, viszont akármennyit dolgozhatsz és optimalizálhatsz, ha épp a lényeg mellett siklasz el. Ahhoz hogy sikerre vigyed a céged forradalmi stratégiára van szükséged és a hálózat-effektus maximalizálására, különben beleveszel a feladatok tengerébe és sok munka után is egyhelyben toporogsz.
Önmagában sem az ember alapképességei sem a kemény munka nem garancia a sikerre. Ha ez lenne a titok nyitja, akkor nem dolgozna ilyen sokat ilyen kevés eredménnyel ennyi cégvezető és startupper. De akkor mitől lesz egy vállalkozás mégis kiemelkedően sikeres?
A piacok kb. 20%-áról mondható el, hogy a kereslet legalább évi 20%-ot növekszik. A 20%-ot növő piacokon a szereplők 20%-a piacvezető. A legsikeresebb cégek azok akik évente 20%-ot vagy azt meghaladó növekedésű piacon piacvezetők. A 20% 20%-áról beszélünk, azaz a cégek mindössze 4%-a igazán sikeres. Őket nevezzük Star Cégeknek.
A BCG mátrixon látható, hogy a cégeket 4 kategóriába lehet sorolni. Ha egy cég piacvezető egy gyorsan növekvő piacon akkor Star, ha piacvezető egy lassú piacon, akkor Cash Cow. Ha egy gyorsan növő piacon nem piacvezető, akkor Question Mark, Dog-nak pedig akkor hívjuk a céget, ha egy lassú piacon nem piacvezető.
A fenti felosztás alapján szerintünk a legizgalmasabb cégek a Star és Star felé hajló Question Mark kategóriába esnek. Egy ambíciózus, profit orientált tulajdonosnak meglátásunk szerint a többiből ki kell szállnia vagy radikálisan változtatnia kellene a stratégián, ugyanis a 80/20-as szabály szerint a cégek 20%-a termeli a nyereség 80%-át, csakhogy a 80/20-on belül is igaz a 80/20-as arány, azaz 4% termeli a világ nyereségének 64%-át. Apple, Amazon, Google, Ikea, Wal-Mart, Coca Cola, Über, McDonalds,Ford, Wizzair, Starbucks, Sony…minden jól ismert márkában közös, hogy volt az életükben egy hosszabb szakasz, amikor valami olyan áttöréssel rendelkeztek a többiekhez képest ami lehetővé tette, hogy óriási növekedést érjenek el.
Ezeket a sikeres cégeket tanulmányozva két utat látunk a sikerhez: vagy radikális árcsökkentést hajtottak végre (Ford T-Modell, Ikea, Wizzair, Mcdonalds) vagy olyan innovációt hoztak, ami szinte másodlagossá tette az árat a hasznossághoz képest (Sony Walkman, Iphone, Über, Nintendo, Oracle, SAP, Betfair, Facebook, Google). Aki nem elég olcsó vagy nem elég jó, az beszorul a két modell közé, azaz nem üti meg a kritikus különbözőség szintjét, ami a vevő szemében az egyértelmű választást eredményezné. A sikeres cégek számát és a nyereség eloszlását jól szemléltetik az alábbi ábráink.
Ha nem elégszel meg egy középszerű céggel akkor minél hamarabb cselekedj mert a digitális eszközök exponenciálisan gyorsították fel a normál piaci folyamatokat!
Minél jobb egy cég stratégiája, annál nyereségesebb a cég. Minél nagyobb nyereséget termel, annál magasabbra tudja emelni az átkattintási árakat és maximalizálni tudja az adott pillanatban elérhető célcsoportja méretét. Minél nagyobb az elérése, annál több lesz a kattintása. Minél több a kattintása, annál több a vásárlója és minél több a vásárlója, annál magasabb a profitja. Minél több a profit, annál magasabb átkattintási árakat fog elbírni a licitháborúban.
Így indul be egy öngerjesztő hálózat-effektus, ami az ügyfélszerzés digitalizációja miatt szélsebesen rendez át a piacokat. Mindenki mindig online, így villámgyorsan válhat egy cégből piacvezető Star, vagy a piacon ‘futottak még’ kategóriájába eső kullogó Dog.
Meredeken hangzik? Gondolj csak bele: hány közösségi platform létezik 2 milliárd felhasználóval? Hány internetes keresőmotort használsz? Hány Amazon van? Ezek a cégek mind a stratégiájuk forradalmi újítására alapozva és a hálózat-effektus maximalizálásával kreáltak maguknak monopol piaci helyzetet és betonozták be magukat a vezető pozicióba. Előbb utóbb valaki a te piacodon is lépni foog. Ha Te akarsz az első lenni, tarts velünk!
